2010. április 4. 07:15:49

Címkék: kutya, kiállítás, rendezvény, miskolc, cacib

Egy jó kis szombati nap rengeteg kutya között. Ezt tényleg nem lett volna érdemes kihagyni :)

---

Huh, hogy el is telt a szombati nap? Az biztos. Összeszedtük a cókmókjainkat, be a kocsiba és 10-re már ott is voltunk körülbelül az Egyetemváros egyik parkolójában. Bár azt a Futó utcát sikerült remekül eldugítania a sok autónak, mert Miskolcon én ennyit még nem álltam. Vagy jó 20 percig araszolgattunk, mire átértünk rajta, aztán kiderült, hogy mindenki az Egyetemvárosba megy, persze nem tanulási célból, hanem kutyázni.

Beballagtunk a sportpályára, ahol már akkor voltak bőven. Mint kiderült, a két napra 2600 kutya nevezett, a szombati napon 1300 körüli kutyus nevét írták fel, bár hogy ebből mennyi jött el, azt nem tudom, de rengetegen voltak. Csivava, Schnauzer, Csaucsau, Kaukázusi, Bernáthegyi, Malamut, Husky, Skót juhász, Border Collie, Sheltiek, Labrador, Goldenek, Német dogok és juhászok, Puli, Pumi, Terrierek és még lehetne sorolni, mert sokan voltak sokfélék :)

Aki vásárolni szeretett volna, akadt pár sátor teli kutyás holmikkal, odébb pedig lángos és hasonló finomság állt az útunkba, no meg némi hotdog is, ha már a kutyáknál tartunk :) Megnéztünk számos ringet, hogy bírálják őket, melyik kutyus mit nyer volt látnivaló bőven, ám a legjobb mégis az volt, amikor simogatni lehetett őket. Csau, Kau, Labrador, Aussie és Border simogatás volt bőven, utóbbitól puszit is sikerült kapni :D A nap másik fénypontja - hogy így mondjam -, a szánhúzók közti játék volt a pálya hátsó részén. Egy felnőtt és egy kölyök malamut játszadozott egymással. Bár ez helyesebben úgy lenne, hogy a kölyök próbálta játékra bírni a nagyot, aki némi morgással és finom lökdösődéssel próbálta megnevelni a szeleburdi ifjoncot. Ám ő nem hagyta magát. Aztán jöttek még ketten és egész jó kis "csata” alakult köztük.

Néztünk, simogattunk vakvezető labradorokat is. Azok a kutyák se semmik, jól tanítottak és ügyesen végzik munkájukat. Ők a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványnál tanultak (huh, ez jó hosszú név :) ).

A nap hátülütője számomra csak annyi volt, hogy leülni nem nagyon lehetett, így egész nap ácsorgással telt, bár az ebéd elfogyasztása alatt azért egy korlátot remek kis ülőalkalmatosságnak lehetett használni. Előtte még felballagtunk az ufóba, hogy megkeressük a mosdót, mert hát jobb tiszta kézzel enni. Megyek az ajtó felé, előttem egy csávó és a pumija. Gazdi mondja a puminak, hogy ül és vár. A kutya pedig ült és várt, el nem mozdult volna a helyéről egy tapottat sem. Nagyon aranyos kis "maci” volt ő is :).

Az aussie-k simogatása is jó volt, utána már csak úgy jöttek hozzánk és dobták el magukat a földön, hogy még simit. Olyan szintent elterült, hogy majdnem elaludt a simi közben.

Délután még néztünk némi Best In Show kategóriát, ám jobb volt leülni a kocsiba és lassan hazaindulni egy fárasztó nap után. Persze mindez csak azután történhetett meg, hogy Rió, a Border Collie is kapott egy alapos simit. Mindent összevetve jó kis nap volt a tegnapi, az idő is megkegyelmezett nekünk, tehát minden klappolt és jól alakult. Ha érdekel néhány kép, itt megtalálod: Miskolci CACIB. Jó nézelődést! :)